A skizofrénia olyan mentális betegség, amelynek nincs egyértelmű eredete. Az állapotot egy krónikus lefolyás, a tünetek fokozódása és a psziché megosztása jellemzi. Leggyakrabban egy patológiát 19-30 éves korban diagnosztizálnak. Milyen jelek alapján lehet a gyanú gyanúja?
A skizofrénát gyakran tévesen tulajdonítják azoknak a betegségeknek, amelyeket mindig örökölnek. Az orvosi statisztikák szerint ebből az következik, hogy a gyermekek csak az esetek 17% -ában is megbetegednek, ha az egyik szülő hasonló diagnózissal rendelkezik. A százalékos arány hirtelen - kb. 70% -ra - növekszik, ha mindkét szülő beteg. A skizofrénia kialakulásának pontos és egyértelmű okait azonban még nem sikerült meghatározni.
Ezen mentális betegség keretében mindig megsértik a következőket:
- gondolkodás;
- az akarat;
- érzelmi reakciók.
Kb. 21 éves korban csak a férfiaknál diagnosztizálják a szkizofréniát. Ebben a korban a betegség a nőket érinti.
Fontos tudni, hogy ezt a súlyos mentális patológiát messze nem minden esetben kísérik a „betegség termékei”, azaz delírium, hallucinációk, illúziók.
Skizofrénia kockázati csoport
A magas kockázatú csoportban a feltételes örökletes mutatón kívül:
- emberek, akikben az absztrakt gondolkodás uralkodik;
- Azok, akik nem tudják, hogyan akarnak és nem szeretnek csapatban dolgozni, inkább a magány és a solo projektek kedvelik tanulmányaikban vagy munkájukban;
- az emberek zártak, csendesek, titkosak, magukra és belső világukra koncentrálnak;
- nem vállalati személyiségek.
Természetesen nincs abszolút garancia arra, hogy az a személy, aki elkerüli mások társadalmát és inkább zárt életmódot választ, végül skizofrénia alakul ki. A mentális patológia veszélye - akár ez, akár bármely más - továbbra is növekszik.