A munkahelyi konfliktusok: esély vagy elkerülhetetlenség

A munkahelyi konfliktusok: esély vagy elkerülhetetlenség
A munkahelyi konfliktusok: esély vagy elkerülhetetlenség

Videó: Felsős - Erkölcstan: Konfliktusok a párkapcsolatban (7. osztály) 2024, Lehet

Videó: Felsős - Erkölcstan: Konfliktusok a párkapcsolatban (7. osztály) 2024, Lehet
Anonim

A vállalkozás tevékenysége elsősorban a benne dolgozó csapattól függ. A csapat, akárcsak az összes mechanizmus, nem tökéletes és hajlamos törni. Ebben nézeteltérések, veszekedések és konfliktusok fordulhatnak elő.

A gyártócsapat, mint bárki más közösség, úgy tűnik, hogy világosan meghatározott célokkal rendelkezik - termékfejlesztés, termékértékesítés, profitszerzés és -elosztás - meglehetősen összetett rendszer, amelyben a különféle érdekek összefonódnak.

A csapatnak van mind vertikális felépítése - menedzsment és előadóművészek, mind pedig vízszintes - különféle egységek, ezen egységek vezetői, rendes alkalmazottai. Ebben a rendszerben, függőlegesen és vízszintesen is, lehetnek ellentmondások, akár explicit, akár implicit, amelyek időről időre nyílt konfrontációvá alakulnak, vagyis konfliktus merül fel. A folyamatosan fennálló ellentmondásokkal ellentétben a benne lévő konfliktus általában nem tart sokáig. A lángoló szenvedélyek kitörése teljesen elhalványul, vagy alig elmosódik, így az új „kedvező” esetben ismét felgyullad.

A munkahelyi konfliktusokat általában a résztvevők és a tanúk negatívan érzékelik. Ennek eredménye a közös ok károsítása, az emberek közötti romlott kapcsolatok, a stressz, az egészség károsítása. A konfliktusok nemkívánatos jelenség; mindazonáltal minden kísérlet megsemmisíteni alapjaikat, "konfliktusmentes közösség" létrehozását kudarcot vall. Kívánatos, hogy pszichológus vegyen részt a konfliktusok okainak és megoldásának módszereiben. Még a pszichológia speciális területéről - a konfliktusmegoldásról - is beszélhetünk.

A konfliktusok objektív okai természetesen a csoportot alkotó csoportok és egyének érdekei közötti valós ellentmondások. De fontos szerepet játszanak a szubjektív tényezők is. Tehát a főnök és alárendelt kapcsolatokban a főnök vezetőként való kompetenciája, vezetési stílusa és személyes tulajdonságai rendkívül fontosak. A beosztott részéről ezek fontosak: szakmai alkalmassága, ebben a csapatban végzett munkájának időtartama, szorgalma, tudatosságának mértéke a közös ügyben való részvétel iránt, valamint a csoport érdekeinek és a személyes érdekei fontosságának különbsége. Ezenkívül az ilyen kapcsolatok ellentmondásai attól is függnek, hogy ebben a csoportban miként alakult ki a légkör a konfliktus kialakulásának idején.