Tárgyalások mint a konfliktus megoldása

Tárgyalások mint a konfliktus megoldása
Tárgyalások mint a konfliktus megoldása

Videó: Nyári Attila: Konfliktus kezelési technikák (ApCsel 6:1-15) 2024, Június

Videó: Nyári Attila: Konfliktus kezelési technikák (ApCsel 6:1-15) 2024, Június
Anonim

A tárgyalások során mindkét félnek megvannak a maga követelményei, de hajlandó engedményeket és kompromisszumokat tenni. A felek egyenlők és nem hajlandóak erőszakot használni a konfliktus megoldására. Vannak tárgyalási szabályok és közös érdekek, amelyeket mindkét fél jóváhagy.

Használati útmutató

1

A tárgyalásokban részt vevő felek egymástól függenek, így mindkettő elég erőfeszítéseket tesz a megoldás megtalálására. A döntés a legtöbb esetben mindkét felet kielégíti. Gyakran informális.

2

A tárgyalások lehetnek két- vagy többoldalúak, harmadik fél beavatkozásával - közvetlen és közvetett. A probléma megoldása mellett a tárgyalások a következő feladatokat is ellátják: információ megszerzése egymás érdekeiről és álláspontjáról, kapcsolatok létesítése és a közvélemény befolyása. A tárgyalások néha fedezékként szolgálnak bármilyen hatás elérése érdekében.

3

A tárgyalásokat nem mindig tekintik a konfliktus megoldásának egyik módjának, egyesek ezt a harc új szakaszának tekintik. Ezért a tárgyalási stratégiák nem egyértelmûek: vagy pozicionális tárgyalások, vagy érdeklõdésen alapuló tárgyalások. A pozícionális tárgyalások a konfrontációra, az érdeklődésen alapuló tárgyalásokra és a partnerségre összpontosítanak.

4

A pozícionális tárgyalások során a résztvevők csak a saját érdekeik maximális kielégítésére törekednek, fenntartják a szélsőséges pozíciókat, hangsúlyozzák a nézetek kategorikus eltérését, és gyakran elrejtik valódi szándékaikat. A résztvevők tevékenységei inkább egymásra irányulnak, mint a probléma megoldására. Ha harmadik fél vesz részt a tárgyalásokon, akkor mindenki megpróbálja ezt érdekeinek javára felhasználni.

5

Az érdekeken alapuló tárgyalások során a probléma együttes elemzésére kerül sor, és közös érdekeket keresnek. A felek objektív kritériumokat használnak az ésszerű megállapodás elérésére. A résztvevők mindegyike megpróbálja magát a másik helyére állítani, megtagadja a problémától az ellenfél személyiségéhez való váltást.

6

Ha a felek érdekei teljesen ellentétesek, akkor az egyik fél valószínűleg pozicionális tárgyalásokat folytat. Mindkét oldal arra törekszik, hogy tiszteletben tartsa érdekeit, valaki aktív pozícióba lép, és valaki adaptív. Az ilyen tárgyalások a tárgyalások bontásához és a konfliktus továbbfejlesztéséhez vezethetnek.

7

A legtöbb konfliktus úgy oldódik meg, hogy kölcsönösen nyernek vagy húznak. Ehhez abba kell hagynia a másik érdekeit ellentétesnek tekintenie. A kölcsönös veszteségorientáció szintén megköveteli a pozicionálást, amelyben a felek kényszerített kompromisszumot keresnek.

8

Ha a felek mindenki érdekeit a lehető legnagyobb mértékben kielégítik, együttműködésbe lépnek, és érdekeik alapján tárgyalnak. Az elért eredménynek biztosan mindkettőnek meg kell felelnie. Ennek hiányában a konfliktus nem tekinthető megoldottnak.

A tárgyalások mint a konfliktusmegoldás egyik módja 2018-ban