A zaklatás alatt egyén zaklatását értik, mind egy személy, mind pedig egy csapat által. Az egyén fizikai vagy mentális erőszaknak van kitéve.
A zaklatást leggyakrabban az oktatási intézményekben találják meg. A gyermekek áldozatot választanak és megaláznak, igyekezve elrejteni saját hiányosságaikat. Nagyon nehéz, sőt néha szinte lehetetlen megoldni a hallgatók és az osztályok között már létező konfliktusokat. Ezért a megelőzést már az általános iskolában meg kell kezdeni.
Fontos elem a kedvező pszichológiai légkör megteremtése az osztályban. A gyermekeket a szülőknek és a tanároknak kell elvégezniük. A gyermekeknek képesnek kell lenniük arra, hogy kölcsönhatásba lépjenek egymással. Ezt az interakciót általában különféle klubokban, klubokban, sportra, kultúrára, hobbira irányuló rendezvényeken keresztül végzik.
A pszichológusoknak és a szociális nevelőknek nemcsak a problémás gyermekekre kell figyelni. Gyakran a nyugodt, félénk gyermekeknek szükségük van diagnózisra. A pszichológus legfontosabb feladata az ilyen hallgatók személyiségének fejlesztése, önértékelésének növelése, hogy tovább tudják állni magukért.
A következő lépés az erőszakmentes konfliktusmegoldásra irányuló beszélgetések, játékok és tréningek lefolytatása. A hallgatóknak meg kell tanulniuk megérteni, hogy jobb kompromisszumot találni, mint ököllel megoldani a problémákat.
Az utolsó lépés a korrekciós munka azokkal a hallgatókkal, akik korai életkortól kezdve megmutatják magukat agresszor, a veszekedés kezdeményezőjeként. Mindenekelőtt az ilyen gyermekeknek átfogó munkára van szükségük, vagyis az iskola és a család befolyására. A gyermeket elfogadhatatlan magatartás keretébe kell helyezni, de el kell felejteni, hogy még a legproblémásabb gyermeknek is szeretetre és tiszteletre van szüksége.